Újra az eurózóna egyben maradása a tét: nagy bajt okozhat a tagállamok közti feszültség

by Kevin | Last Updated: April 22, 2020

Az IMF 13%-os növekedést vár az eurózóna államadósságában, amely így GDP-arányosan 97%-ra nőhet ebben az évben, a korábban nem látott, 7,5%-os recesszió miatt. A várhatóan megugró hitelfelvételek mellett azonban a hozamokra gyakorolt hatás eddig nem volt jelentős. A már így is masszívan eladósodott Olaszországban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban például mindössze 40-50 bázispontot ugrottak a kötvényhozamok.

Mindehhez persze kellett az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is. Christopher Dembik, a Saxo Bank elemzője a Reutersnek elmondta, hogy az EKB gyakorlatilag megtisztítja a másodlagos kötvénypiacot, egy újabb adósságválság esélye a nullához közeli.

Ez jelenti a legnagyobb különbséget a 2008-2009-es és a mostani válság között: az EKB akkor még nem alkalmazta a „whatever it takes” szemléletet. Amint 2012-ben bevezette azt, a válság el is múlt. Abban az időben még nem állt rendelkezésre az európai jegybank korlátlan eszközvásárlási programja, sem a közös mentőalap, amelyből 410 milliárd eurót gyorsan és gyakorlatilag feltételektől mentesen a tagállamok rendelkezésére tudott bocsátani az EU.

A jelenlegi helyzetben az az aggasztó, hogy a míg a déli tagállamok óriási adósságokkal a vállukon kell, hogy kilábaljanak a válságból, az északi tagállamokra ez nem igaz, emiatt pedig a piacok és az EU tisztviselői egyaránt aggódnak.

A kockázat ma inkább politikai, mint gazdasági jellegű: a déli tagállamokban a magas adósságráta miatt könnyen populista erők irányítása alá kerülhetnek, akik az adósságtörlesztési nehézségeket és az EU-ellenességet helyezhetik programjuk középpontjába.

Az EKB rengeteg olasz kötvény vásárol, de ez nem nyugtatja meg a piacokat arra vonatkozóan, hogy Olaszország örökre az eurózónában marad

– mondta Holger Schmieding, a Berenberg bank vezeő közgazdásza. Hozzátette: az ilyen jellegű populista fordulat kockázatát erősíti, hogy az országnak lényegesen kisebb a mozgástere a válságkezelésre.

Mario Centeno, az eurócsoport elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a német fiskális élénkítőcsomag hétszer akkora volt, mint az olasz, holott a déli államban sokkal mélyebb a válság. A csoport elnöke szerint az ilyen különbségek aláássák az egységes piacot és az európrojektet.

Az adósságok közti különbségek óriásiak lehetnek: az IMF szerint a görög adósságráta a GDP 200, az olasz 156, a spanyol 113%-ára ugorhat fel, de a francia, portugál és belga államadósság is nagyot nőhet. Eközben a várható német adósság 69, a holland 58% lehet GDP-arányosan – ez a két ország az olaszok által javasolt eurókötvények legnagyobb ellenzői.

100 euróban fogadnék rá, hogy az adósságválság az eurózónában nem fog visszatérni a következő egy-két évben. Mindazonáltal arra is fogadnék 100 euróban, hogy az övezet egzisztenciális válsága felerősödik a koronaválság után

– mondta az ING közgazdásza, Carsten Brzeski. Hozzátette:

A jelenlegi válság gazdasági értelemben szétválasztja a közösséget: a Dél mélyebb válságot fog átélni, miközben az északi országok gyorsabban és megerősödve fognak kilábalni belőle.

Az EU vezetőinek arról kell majd megállapodnia csütörtöki egyeztetésükön, hogy miképp tudnak majd egyenlő feltételeket teremteni a válságkezelésben az országoknak. A 450 milliós közös piac ugyanis egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy a tagállamok közötti ekkora különbségek mellett is működőképes legyen.

A válság során a tagállamoknak azt kéne megakadályoznia, hogy a déli államok rendkívüli módon eladósodjanak, a közös adósságvállalás a németek, osztrákok, hollandok és finnek számára azonban elfogadhatatlan.

Nagyon reális a politikai feszültségek kiéleződésének kockázata az északi és a déli tagállamok között rövid és középtávon egyaránt

– nyilatkozta egy régi EU-s tisztviselő. Hozzátette, amennyiben a tagállamok találnának egy olyan módot a bajba jutott államok megsegítésére, amely során az összeg egy részét támogatás formájában tudnák nyújtani, az részben megoldaná a problémát. Az EU-s költségvetésen keresztüli forrás transzfer a déli országok irányába valójában ilyen irány lenne és a friss hírek szerint éppen ilyen körvonalazódik most. 

Ez azonban sok eurózóna tagállamnak ugyanolyan elfogadhatatlan, mint a közös adósságvállalás, így a konfliktus az északi és déli tagállamok között szinte borítékolva van a hírügynökség átfogó elemzése szerint.

(Reuters)

Címlapkép: Getty Images