Profi módjára dőlt be megint a világ államcsőd-bajnoka – Még a koronavírus sem kellett hozzá

by Kevin | Last Updated: April 19, 2020

Pontot tettek egy hónapok óta húzódó államcsőd végére

Csütörtökön jelentette be Martín Guzmán argentin pénzügyminiszter, hogy a latin-amerikai kormány a külföldi magánhitelezők felé fennálló adósságát átütemezné, három évig egyáltalán nem fizetne egyetlen pesót sem. A lépés egyrészt nem meglepő, hiszen hetek óta várták a kötvénytulajdonosok a kormány javaslatát, hogyan kívánja rendezni az adósságterhet, másrészt viszont épp arra figyelmeztettek, hogy félő, hogy kifut az időből az ország, és végül olyan egyoldalú javaslatot fogalmaz meg, ami elfogadhatatlan.

Nos, az ajánlat beigazolta ezeket a félelmeket. A kormány ugyanis leszögezte, hogy három évig egyetlen pesót sem tud fizetni, ráadásul a több mint 66 milliárd dolláros tőketartozást 5,4 százalékkal, azaz 3,6 milliárd dollárral, a kamatfizetési terheket pedig 62 százalékkal, 37,9 milliárd dollárral akarja csökkenteni.

Vagyis nem csak arról van szó, hogy a befektetők megkapják a pénzüket, csak kicsit később, hanem tetemes veszteséget is le kell nyelniük elsősorban a kamatokon.

A kötvénytulajdonosoknak húsz napjuk van, hogy reagáljanak az ajánlatra, ha legalább 70 százalékuk elfogadja, akkor sikeres lesz az átstrukturálás. Viszont akkor is államcsődről beszélhetünk,

a kérdés már csak az, hogy rendezett vagy rendezetlen csőd lesz-e.

Hogy jutott idáig Argentína?

Messziről lehetne kezdeni a történetet, hiszen egyes számítások szerint Argentína az elmúlt kétszáz évben tizenkétszer jelentett csődöt (ahányféle számítás, annyi eredmény, valaki szerint több, mások szerint kevesebb, kérdés, mit tekintünk csődnek). A közelmúlt legemlékezetesebb bedőlése 2001-ben volt, ami egyrészt mély recesszióba taszította az országot, másrészt utána évekig kellett alkudozni és pereskedni a hitelezőkkel, akik természetesen szerették volna viszontlátni pénzük minél nagyobb részét.

De most hosszú lenne az 1816-os argentin függetlenségig visszavezetni azt, miért hajlamos időről időre csődbe menni a latin-amerikai ország, a jelenlegi összeomlás közvetlen előzményeire szorítkozunk csak.

Évekig úgy nézett ki, hogy talán egyenesbe kerülhet Argentína, sokak szerint ennek záloga Mauricio Macri volt. A 2015-ben hatalomra került argentin elnök kifejezetten piacbarát politikát folytatott, aminek köszönhetően fokozatosan javult az ország hitelminősítői besorolása és 2017-ben százéves kötvényt is ki tudtak bocsátani.

Igaz, a 7,9%-os éves hozamba kódolva volt a csőd, csak az volt a kérdés, meddig tudják fizetni ezt a terhet.

Macri politikáját a befektetők értékelték és az elnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által követelt megszorításokat is elfogadta 2018-ban egy hatalmas hitelcsomag fejében. Vagyis látszólag minden szép és jó volt egészen 2019-ig. Akkor ugyanis jött a menetrend szerinti elnökválasztás, melyen sokáig úgy tűnt, hogy hatalmon maradhat Macri.

Az elnök azonban „eltaktikázta” magát, és azzal kampányolt, hogy az ország gazdasági bajainak nem értek a végére, továbbra is meg kell felelniük az IMF elvárásainak, ami a gyakorlatban megszorításokat jelent. Az őszinte kampány pedig hatalmas hiba volt egy olyan országban, ahol 2001 óta szitokszónak számít az IMF neve. A Valutaalapot a világon kevés helyen fogadják üdvrivalgással, gondoljunk csak a görög adósságválságra, de akkora társadalmi elutasítottsága valószínűleg sehol nincs, mint Argentínában.

Az elnök még augusztusban tett egy utolsó kétségbeesett kísérletet azzal, hogy jelentős költségvetési lazítást, pénzosztást jelentett be, de ez már nem segített rajta az októberi választás előtt. Így Macrit Albert Fernandez váltotta, de sokak szerint nem is ő a kulcsszreplő a jelenlegi argentin vezetésben, sokkal inkább Cristina Fernandez de Kirchner, aki az argentin politika igazi veteránja. Vezetéknevük ellenére nincs rokoni kapcsolatban a jelenlegi elnökkel, azonban már 2003-tól az ország vezetésének élvonalában van. Először 2003 és 2007 között férje, Néstor Kirchner mellett volt first lady, majd 2007 és 2015 között az ország elnöke. Őt váltotta Macri, most azonban Albert Fernandez oldalán visszatért alelnökként.

KIRCHNER MEGÍTÉLÉSE FINOMAN SZÓLVA IS ELLENTMONDÁSOS,TÖBB KORRUPCIÓS VIZSGÁLAT IS FOLYT ELLENE, EDDIG IS CSAK SZENÁTORI MENTELMI JOGA MENTETTE MEG A BÖRTÖNTŐL.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy csődbe kell vinnie az országot, de az már a tavalyi kampányban látszott, hogy rögös lesz az út. Fernandez és Kirchner ugyanis Macrival szemben azzal kampányoltak, hogy az IMF ne szóljon bele Argentína dolgába, ne követeljen megszorításokat az országtól, sőt belengették azt is, hogy felfüggesztik a hitelek visszafizetését. Az argentin társadalomban pedig termékeny táptalajra találtak ezek a hangok.

Így az új elnök decemberi beiktatása óta csak az volt a kérdés, mikor lépik meg az elkerülhetetlent, és jelentenek csődöt.

De milyen állapotban van a gazdaság?

Természetesen önmagában egy populista politikai kisiklás még kevés lenne ahhoz, hogy egy ország csődbe menjen, kellett ehhez az egyébként is gyenge argentin gazdaság. Az ország évek óta a recesszió határán egyensúlyoz, az egyik évben visszaesik, majd részben az alacsony bázis miatt növekszik kicsit, de ez ördögi körnek tűnik. 2019-ben 3,1%-kal esett vissza a GDP, igaz a negyedik negyedévben már csak 1,1%-os volt a zsugorodás.

Mindehhez pedig 2018 végén már a GDP 86%-ának megfelelő államadósság társult, ami részben éppen az IMF-hitel miatt ugrott meg a 2017-es 56,6 százalékról. Persze ez az adósságráta önmagában nem lenne kiemelkedő, viszont 2015 óta 5-6%-os költségvetési hiány párosul hozzá, vagyis folyamatosan növekszik az adósság is.

A választás okozta politikai kockázat, a gyenge lábakon álló gazdaság és költségvetés pedig hozta magával azt, hogy a peso az utóbbi egy évben 55%-kal gyengült a dollárral szemben. Részben ennek következtében pedig az infláció 50%-os volt februárban, a bérek pedig mindössze 8,5%-kal emelkedtek az év elején, vagyis az argentinok a bőrükön érzik a gazdasági válságot a 10%-os munkanélküliség mellett.

Dollár-peso árfolyam az elmúlt egy évben (Forrás: stooq.com)

A gondokat csak tetézte, hogy túlméretezett az állami apparátus, az ipar termelékenysége alacsony és hatalmas az árnyékgazdaság, ami miatt az államnak alig van adóbevétele. Ebben a rendszerben pedig kódolva volt, hogy Argentína a folyamatos kamat- és tőketörlesztésekkel elégeti a devizatartalékát, hiszen forrást csak nagyon drágán tudott volna bevonni, ha egyáltalán talált volna valakit, aki kölcsön ad neki.

Az egy éve még 65 milliárd dolláros devizatartalék mostanra 40 milliárd alá olvadt, ez pedig az idei törlesztési kötelezettségekkel legkésőbb a nyárra teljesen elfogyott volna. Vagyis hónapok óta sejthető volt, hogy csak idő kérdése a csőd bejelentése, februárban már az IMF is elismerte, hogy fenntarthatatlan az adósságtömeg.

Argentína 2020-as tőke- és kamatfizetési kötelezettségei (Forrás: Fitch Solutions)

Hogyan tovább?

Rövidtávon most az a legnagyobb kérdés, hogy a hitelezők elfogadják-e a kormány nem éppen gáláns ajánlatát. Ha sikerül velük megegyezni, akkor rendezett államcsődről beszélhetünk, viszont akkor sem lesz zökkenőmentes az út Argentína előtt, hiszen a törlesztéseket csak elodázzák, ráadásul már most is jelentős a fizetési kötelezettsége az országnak a következő évekre.

Argentína hosszútávú kamat- és tőketörlesztési kötelezettsége (Forrás: Fitch Solutions)

Vagyis legjobb esetben is csak azt sikerül elérni, hogy újabb néhány évvel elodázzák a teljes összeomlást, az nem valószínű, hogy jelentős friss forrást tudna bevonni a piacról az ország. Viszont az átütemezéssel legalább papíron fenntarthatóvá válna az adósságpálya, így az IMF újabb jelentős hitelt nyújthatna az országnak (már ha hajlandó rá). Ehhez azonban a kormány retorikájában is gyökeres fordulatra lenne szükség.

Ha nem fogadják el az ajánlatot a kötvénytulajdonosok, akkor pedig jön a rendezetlen csőd, a kormány egyoldalúan még ennél is nagyobb adósságleírást jelenthet be, ami hosszú évekre elzárna mindenféle piaci vagy intézményi pénzcsapot az ország felé.

A gondokat persze csak tetézi a koronavírus-járvány, hiszen az egyébként is recesszióban lévő gazdaságot kellene pénz nélkül élénkíteni, különben még nagyobb lesz a visszaesés és még magasabb a költségvetési hiány. Argentínában jelenleg több mint 2600 fertőzöttje és 122 halálos áldozata van a járványnak.

Címlapkép: Muhammed Emin Canik/Anadolu Agency via Getty Images