Örökre megváltoztatja a pénzügyeinket a koronavírus

by Kevin | Last Updated: April 21, 2020

A pénzügyek jövőjéről is szó lesz a Portfolio Financial and Corporate IT konferencián. Regisztráljon Ön is!

Online ügyintézés

A koronavírus terjedésével párhuzamosan sorra zártak be a bankfiókok a világban, azoknak, akik eddig ragaszkodtak a pénzügyeik személyes tanácsadáson keresztüli intézéséhez, nem maradt más választásuk, mint online, illetve telefonos ügyintézői csatornákhoz fordulni.

A koronavírus miatt olyannyira megnövekedett a bankok online forgalma, hogy egyes amerikai pénzintézetek webes felületei még össze is omlottak. Jó eséllyel sokan jönnek rá az online csatornák gyorsabb és kényelmesebb mivoltára azok közül, akik eddig óvakodtak a pénzintézetek webes felületeinek használatától, hosszabb távon aligha fog mindenki, aki eddig személyes ügyintézést használt visszatérni ehhez, ha egyszer elsajátította az online ügyintézés vívmányait.

A megnövekedett kereslet miatt a bankok kétség kívül nagyobb hangsúlyt fektetnek majd online csatornáik fejlesztésére és a szabályozók papírcentrikussága is lazulhat hosszabb távon, melynek köszönhetően remélhetőleg színvonalasabb banki online csatornákkal találkozhatunk a digitalizációban visszamaradott Magyarországon is, illetve több terméket (pl. jelzáloghitelekt) intézhetünk majd end-to-end digitálisan.

Elektronikus fizetés

A készpénz koszos. Egy dolláros bankjegy átlagosan 110 alkalommal cserél gazdát egy évben, ami azt jelenti, hogy minden fertőzés, kosz, ami az előző felhasználó kezén volt, ugyanúgy továbbkerülhet a következő felhasználóra.

A koronavírus miatt a készpénz vírushordozó mivolta komolyan előtérbe került; a legtöbb hivatalos szerv inkább az elektronikus fizetési eszközök használatára ösztönzi a vásárlókat, többek közt ezért is emelte az MNB az egyérintéses fizetés (köznyelven „paypassolás”) 15 ezer forintra a korábbi 5 ezer forintról.

Itthon egyelőre még nem látszik az elektronikus fizetések rohamos népszerűsödése, sőt, úgy tűnik, felértékelődött a készpénz alacsony kockázatú (legalábbis annak vélt) vagyonelemként betöltött funkciója, ezért még meg is ugrott a készpénzhasználat Magyarországon márciusban.

Hosszabb távon viszont kétség kívül az elektronikus fizetéseké a jövő: a hatóságok eddig is dolgoztak a készpénzmentesítésen, a járványhelyzet miatt pedig még nagyobb támogatást kaphat ez a törekvés, hiszen az elektronikus fizetési rendszerek nemcsak higiénikusabbak, hanem biztonságosabbak és transzparensebbek is.

Nemcsak az egyérintéses kártyák terjedése lehet egyébként jelentős, a Magyarországon kevésbé népszerű mobilfizetés is betörhet olyan országokba, ahol eddig elsősorban csak mágneskártyás vagy chipkártyás fizetési megoldások voltak népszerűk, mint az Egyesült Államok.

Előretörnek a fintechek

A digitális pénzügyi startupok, a fintechcégek nagy nyertesei lehetnek a mostani válságnak, hiszen sok esetben az ő mobilappjaik, webes felületeik még egyszerűbben használhatók, mint a hagyományos bankoké, ami a digitális megoldásokat kevésbé átlátó lakossági ügyfeleknek hatalmas segítség lehet. Sok fintech üzemeltet ezen kívül olyan online fizetési rendszereket, melyeknek használata az e-kereskedelem megugrásával szintén jelentősen megnőtt.

Bár sok kisebb fintech tudja valószínűleg kamatoztatni majd az online pénzügyek iránt megnőtt keresletet, nem minden fintechre nézve jótékony a víruspánik: a kkv-k fizetési rendszerüzemeltetői, illetve a sűrűn utazóknak kedvező devizaváltást kínáló startupok legalább rövidtávon egészen biztosan megsínylik majd a járványt.

A koronavírus utáni világban egyébként számos olyan pénzügyi szolgáltatástípusra is igény lehet, melyről jelenleg még fogalmunk sincs; az innovációra kétség kívül pozitív hatással lesz a járvány.

Alapjövedelem?

Az Egyesült Államokban közvetlenül, a lakosságnak is elkezdett elektronikusan pénzt utalni a kormány, hogy a koronavírus-válságot átvészeljék az emberek, más országokban pedig az állam kezességet vállalt a bérek kifizetéséért.

Sokak szerint ez nem elég: számos közgazdász, politikus és maga a pápa is elővette az alapjövedelem ötletét, nemcsak mint lehetséges gyógyír a mostani válságra, hanem mint hosszú távon is fennmaradó rendszer. Spanyolországban például már kilátásba is helyezte a kormány az alapjövedelem bevezetését.

Bár az alapjövedelem globális, rendszerszintű bevezetését jó eséllyel nem hozza még el a koronavírus, nagyon valószínű, hogy erőt ad majd az elképzelés iránti támogatottságnak a járványhelyzet, így erőt kaphatnak az olyan politikai mozgalmak, melyet például Andrew Yang demokrata elnökjelölt is – korábban sikertelenül -, megpróbált elindítani párton belül az Egyesült Államokban. Ha egy-egy kisebb-nagyobb gazdaság sikeresen bevezeti az alapjövedelmet, ez nyilván más országokat is inspirál majd az elképzelés megvalósítására.