Megaszrazsg, vagyis vtizedeken t tart aszly sjtja az Egyeslt llamok nyugati rszt – lltjk a szakemberek, akik szerint br a 2000 ta tart jelensg termszetes, a klmavltozs azonban jelentsen slyosbtja a helyzetet.
A Science cm tudomnyos folyiratban publiklt tanulmny kszti szerint nagyjbl 40 aszlyos idszak sjtotta szak-Amerika nyugati felt 800 s 2018 kztt – rja a BBC News.
Ezek kzl mindssze ngy felelt meg a megaszrazsg kritriumainak: egy a 800-as vek vgn, egy az 1100-as vek kzepn, egy az 1200-as vekben, egy pedig a ks 1500-as vekben.
A szakemberek favgyradatokat felhasznlva rekonstrultk a trsg talajnedvessgnek vltozsait az elmlt 1200 vre visszamenleg. A vizsglatuk sorn figyelembe vettek olyan ksr bizonytkokat is, mint pldul bizonyos teleplsek elnptelenedse a 13. szzadi aszly cscspontjn, s olyan tledkmintk, amelyek a bozttzek gyakorisgrl rulkodnak a szraz idszakokban.

A kutatk szerint a korbbi megaszrazsgok kzl a negyedik (1575-1603) volt valsznleg a legslyosabb. A talajnedvessgre vonatkoz adatok sszehasonltsa pedig azt mutatja, hogy az Egyeslt llamok nyugati rszt rint mostani aszly majdnem ugyanilyen pusztt.
A Columbia Egyetemen dolgoz Park Williams ltal vezetett tanulmny szerint a jelenlegi aszly ktsgtelenl termszetes jelensg, ugyanakkor a klmavltozs jelentsen slyosbtja.
gy vlik, hogy a Csendes-cen trpusi felszni vizeinek felmelegedsrt s lehlsrt felels idjrsi jelensgek, az El Nino s a La Nina kulcsszerepet jtszanak a helyzet alakulsban.
A szakrtk szerint az ghajlatvltozs a felels a jelenlegi aszly temnek s slyossgnak nagyjbl 50 szzalkrt.
A szrazsg hatsaival kapcsolatban a kutatk elmondtk, hogy a rgi kt legfontosabb vzgyjtmedencje, a Powell-t s a Mead-t is drasztikusan leapadt, mg a bozttzek kiterjedse egyre nvekszik a trsgben.
Nhny kutat ugyanakkor vatossgra int, mondvn, hogy tlsgosan korai lenne mg megmondani, hogy a trsget valban megaszrazsg sjtja-e.