Koronavírus: lazít tovább Magyarország – De mennyire volt eddig szigorú a többiekhez képest?

A szombati miniszterelnöki és kancelláriaminiszteri bejelentések alapján egy több lépcsős lazítási folyamat indul el az ország utolsó térségeként Budapesten is a kijárási korlátozásokban. Május elejétől már a Pest megyén kívüli térségre érvénybe léptek lazítások és éppen ezt mutatja az alábbi ábrán a zöld vonal is, amely az Oxfordi Egyetem kormányzati válaszlépéseket követő adatbázis alapján folyamatosan figyeli, hogy az egyes országokbeli különféle szigorítások egy 100-ig terjedő skálán mennyire számítanak szigorúnak.

Másfél hete már írtunk ennek a „szigorúsági indexnek” a módszertani hátteréről, amikor azt vizsgáltuk, hogy kellő időben és szigorral lépett-e fel a magyar kormány a koronavírus ellen és mennyire voltak szigorúak az addig alkalmazott intézkedések. Amint írtuk: azt figyelik, hogy a vizsgált országok kormányai milyen politikai intézkedéseket hoztak a társas érintkezés során (pl. iskolabezárások, rendezvények tiltása), a gazdasági támogatások terén (pl. munkahelyek védelme) és az egészségügyi rendszerek megerősítése terén. Ebből a három csoportból képezik az indexet és minél szigorúbb egy ország kormányzati fellépése a koronavírussal szemben, annál magasabb összpontszámot kap.

Az idősor mellé vagy az adott országbeli igazolt esetek számának, vagy a halálozások számának idősorát teszik még hozzá logaritmikus skálán és ezekből születnek az alábbi ábrák. Amint látható:

Magyarországon 80 pontig ment fel a szigorúsági index, aztán ez 67 pontig ereszkedett vissza a május eleji lazításokkal, miközben az új esetek, illetve az elhunytak idősoros görbéje szépen ellaposodott.

A 67 pontos skála a következő időszaki lépcsőzetes itthoni lazításokkal várhatóan jócskán süllyedni fog majd.

A fenti magyar idősorok áttekintése után érdemes röviden megnézni, hogy a 6 nagy világszintű gócpont országban hogyan alakult a szigorúsági index és a fertőzéses felfutása. Amint látható: a kínaiak elkezdtek visszaszigorítani, mert több nagyvárosban is felütötték gócpontok a fejüket. A franciák a 90 pont körüli szigorból valamelyest már enyhítettek, a britek 70 pont felettről kezdték el ezt, furcsa módon az amerikai teljes állami index még alig lazult 65 pont körülről, miközben az olasz 95 pontról nagyot esett és a dél-koreai is 80-ról 60-ra esett.

Az alábbi ábrák mindegyike már csak a szigorúsági indexet és a halálozási görbét mutatja együtt, miközben a fertőzési görbe laposodása talán jobban indukálta a szigorításokat, majd lazításokat. Csak a szomszédos, illetve régiós országokat néztük most meg:

• Ausztria már több lépcsőben fokozatosan lazított a kezdeti 80 pont feletti értékről
• Lengyelországban és Romániában még nem volt lazítás, továbbra is 90 pont közelében állnak az indexek
• A csehek 80 pontról szintén több ponton lazítottak már
• Szerbia egyszer már lazított: csaknem 100 pont közeléből süllyedt az indexe
• A szlovákoknál volt két lazítás, de még mindig 80 ponton áll a mutatójuk
• A szlovénok egyszer lazítottak, de még mindig 90 pont körül áll az indexük
• Az ukránoknál a fertőzés továbbra is gyors terjedése miatt még nem lazítottak, az indexük továbbra is 90 pont felett jár.