Koronavírus: eddig nem ismert magyar prognózis érkezett

by Kevin | Last Updated: April 17, 2020

Külön cikkünkben számoltunk be arról, hogy hogyan látja a KT és stábja a koronavírus-járvány magyar költségvetésre gyakorolt hatásait. Ebben a Tanács elismeri, hogy a kormány a válságkezelő intézkedések fedezetét úgy törekszik megteremteni, hogy az ne növelje a hiányt. Vagyis az eddig bejelentett magyar mentőcsomagok érdemben nem járnak fiskális stimulussal, ahogyan arra már korábban rámutattunk. 

A Kovács Árpád, Domokos László és Matolcsy György által jegyzett tanácsi dokumentum 4 oldala után következik a melléklet, amely a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárának, Banai Péternek a részletes tájékoztatása arról, hogy a kormány a költségvetésben hogyan reagált eddig a koronavírus-járványra.  

Az államtitkár a tájékoztató elején kiemeli, hogy “a világjárvány mostani kibontakozása jelentős gazdasági visszaesést okoz mind hazai mind nemzetközi téren, ami magával vonja az idei évi hiány- és adósságszámok tervezettől való eltérő alakulását”. Emlékeztet arra Banai Péter, hogy a 2020-as költségvetéstől való eltérés kormányrendelettel megvalósítható, a veszélyhelyzet jogilag ezt lehetővé teszi, a megváltozott makrogazdasági és fiskális feltételek pedig gazdaságilag indokolttá teszik a beavatkozást.

Az eredeti 2020-as költségvetéstől való eltéréssel a kormány fedezetet teremt a megnövekedett egészségügyi és rendvédelmi kiadások finanszírozására, valamint az új gazdasági és munkahelyvédelmi lépésekhez – fogalmazott az államtitkár, majd részletezte az újonnan felállt költségvetési alapokat (járvány elleni védekezési alap, gazdaságvédelmi alap), azok méretét, fedezetét. Ezeket eddig is ismertük. 

Azt is tudtuk, amit ezt követően ír az államtitkár: “hogy a mostani elképzelések szerint a 2020-as költségvetés összesített kiadása – a hazai költségvetési átcsoportosítások miatt – jelentősen nem nőne a védekezés és a gazdaság újraindítása miatti kormányzati döntések következtében”.

Az államtitkár levelének végén azonban elárul a KT-nak olyan információkat, amelyek eddig nem voltak nyilvánosak.

Ezek pedig:

  1. A 2020-as költségvetési törvény elfogadásakor feltételezetthez képest eltérő árfolyamok miatt ugyanakkor az EU-s támogatások változatlan euró-összege mellett több mint 1000 milliárd forinttal nagyobb a felhasználható, forintban kifejezett támogatási összeg. Banai Péter szerint a kormány célja itt, hogy ezen források minél nagyobb arányban szolgálják a gazdaság védelmét, vagyis e területen várhatók többletkiadások.
  2. A korábban tervezetthez képest alacsonyabb növekedés, rosszabb munkaerőpiaci helyzet és a vállalkozásokat segítő adóintézkedések az eredetileg tervezetthez képest jelentős (feltételezésektől függően minimum 600 milliárd forint, de ennél akár érdemben nagyobb) adóbevételi elmaradást eredményez. Emiatt az eredetileg tervezett 1%-nál magasabb hiány várható – írta az államtitkár.

Banai Péter a KT-nak küldött levelében arra is kitér, hogy bár a különleges helyzetre való tekintettel az idei évben

az uniós tagállamok eltérhetnek az államháztartási hiányra vonatkozó szabályoktól, a kormány célja, hogy a hiány szintjét 3% alatt tartsa.

Azt ugyanakkor elismeri, hogy az adósság csökkentése ebben az évben várhatóan nem lehetséges (de a különleges jogrendre figyelemmel nem is szükséges), kismértékű növekedést jeleznek ebben előre.

Egyúttal azt is ígéri a testületnek, hogy a Pénzügyminisztérium folyamatosan aktualizálja prognózisait a legfrissebb információk alapján.

A pénzügyminisztériumi levélből kiolvasható, hogy a kormány hogyan képzeli el a válság kezelését a büdzsé oldaláról: nem szabad elengedni a hiányt ennél nagyobb mértékben érvelésük szerint, mert az még nagyobb adósságemelkedéssel járna. Ezért plusz fedezetlen kiadásokat nem tennének a védekezés során, viszont kapóra jön a programok finanszírozásához a gyengülő euró, amivel 1000 milliárd forintnyi plusz forrást “találnak” az uniós eurómilliárdoknál. Érdekes lesz látni, hogy ha esetleg tovább romlik a recessziós helyzet idén, akkor a kormány ehhez hogyan alkalmazkodik, dönt-e plusz fiskális stimulusról, és ha igen, akkor azt miből finanszírozza (elengedi-e a hiányt, vagy plusz fedezetet keres, ahogyan az első körben tette azt a banki különadóval és a kiskereskedelmi különadóval). Érdemes azt is megjegyezni, hogy eddig nem igazán engedte el a költségvetési gyeplőt a kormány (100 milliárd forint az a hatás, ami a gazdaságpolitikai intézkedések miatt egyenlegrontó, a többit a rosszabb gazdasági helyzet magyarázza).

Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton