Index – Külföld – Úgy berobbant a járvány a szigeten, hogy elvágták a külvilágtól

by Kevin | Last Updated: April 18, 2020

Azt még nyomozzák, hogy Észtország legnagyobb szigetén, Saaremaan pontosan hogyan ütötte fel a fejét a koronavírus, mert több teória vetélkedik egymással, de az biztos, hogy a szigetet mára teljesen el kellett vágni a külvilágtól a koronavírus-járvány miatt.

Egész Észtországban kb. annyian élnek, mint Budapesten, Saaremaa szigete pedig területileg és lakosságszámban is nagyjából a budapesti ötödik vagy hatodik kerületnek felel meg: 2,6 km2 a területe, és a legutóbbi népszámlálás szerint 31 ezren lakják, a legfontosabb városa, Kuressaare a közel 14 ezer lakójával Észtország kilencedik legnagyobb városa.

A szigeten jelenleg 508 regisztrált fertőzöttet tartanak számon, miközben országosan 1459 igazolt fertőzött van, 38 halálos áldozata van a járványnak, és 145-en gyógyultak meg eddig. Az egész országban itt van regionálisan a legtöbb eset, ami annak fényében különösen magas szám, hogy a második leginkább fertőzött régió Harjumaa 472 esettel, viszont itt, Tallinnban és környékén lakik az ország lakosságának nagyjából a fele. Csak összehasonlításképpen,

a szigeten tízezer lakosra 153 regisztrált fertőzött személy jut, Tallinn vonzáskörzetében pedig kevesebb mint 8.

Az észt koronavírusos honlap igen részletes, így az is kiderül, hogy regionálisan mennyi tesztet végeznek, ami a szigetes esetszámra nézve aggasztó is lehet. A főváros körüli régióban eddig közel 15 ezer tesztet csináltak, és ebből lett meg a 472 pozitív eset, míg a szigeten mindössze háromezer tesztből tartanak több mint ötszáz esetnél, a tesztek 17 százaléka lett pozitív.

  • Miért robbant ki a járvány a szigeten?
  • Meddig bírja még a helyi kórház?
  • Milyen intézkedéseket vezettek be?
  • Mikor enyhíthetnek a korlátozásokon?

Nem véletlen, hogy az ország összes szigetét lezárták már március 14-én, beleértve Saaremaat is. A korlátozások értelmében a szigeteken csak az ott lakók tartózkodhatnak, a nem ott lakók távozhatnak, de beutazni nem lehet, és a helyi lakosok sem mehetnek el. Vagyis teljesen elzárták a szigetlakókat az ország szárazföldi részétől.

Ez azért is volt különösen indokolt, mert a Kuressaare kórházát vezető Edward Laane elmondása szerint a Tallinnban és a Pärnuban koronavírussal kezelt személyek többsége is valójában Saaremaaról érkezett az ottani kórházakba.

De mi történt Saaremaan?

Valószínűleg három, egyelőre fontossági sorrendbe nehezen rendezhető esemény kellett ahhoz, hogy a szigeten berobbanjon a járvány március közepére:

  1. Március 4-5. A Saaremaa VK röplabdacsapata meccset játszik a Powervolley Milano csapatával.
  2. Március 7. Megrendezik a Saaremaa Mullifestival nevű pezsgőfesztivált a szigeten.
  3. Március 8. A nőnap alkalmából sokan látogatják meg rokonaikat, valamint az idősotthonokat.

Három teljesen ártalmatlannak tűnő esemény, bár a röplabdameccset nem volt annyira veszélytelen dolog március 4-én megrendezni, a Sopron kosárcsapata már február végén mondott le meccset a járványhelyzetre hivatkozva, ahogy több más csapat is így tett még mielőtt leállították majdnem az összes bajnokságot Európában. Észtországban egyébként  március 12-én hoztak  május elsejéig tartó korlátozó intézkedéseket, amelyek az iskolák bezárásától a sportesemények teljes tiltásáig terjedtek, ahogy sok más helyen.

A pezsgőfesztivál kellemesen családias légkörben zajlott a fotók alapján, a távolságtartásnak ezeken a képeken még nyomát sem látni.

Három nem is túl jelentős esemény, a röplabdameccsen is csak pár százan vettek részt összesen a Facebook alapján. A következmények viszont mégis nagyon súlyosak lettek.

És mi lett a folytatás?

A lenti összesítésben csak a Saaremaara közvetlenül vonatkozó történéseket gyűjtöttük össze.

  • Az események következménye, hogy március 11-én két koronavírusos személyt regisztráltak a szigeten. Mindketten ott voltak a meccsen. Hozzá kell tenni, hogy ekkor Észtország egész területén már összesen tíz koronavírusos megbetegedés volt, de ezek a fővárosra és környékére koncentrálódtak.
  • Másnap az országos betegszám felugrott hetven fölé, életbe léptették a korlátozó intézkedéseket, de a szigeteket még pár napig nem zárták le.
  • Ezzel párhuzamosan a Saaremaa VK csapat edzője koronavírusos lett. A korlátozások elrendelésének napján, vagyis még mindig csak egy héttel a meccs után koronavírussal diagnosztizálták a meccs egyik játékvezetőjét is. Az időközben hazautazó, és otthoni karanténját töltő olasz csapat játékosai közül többnek is pozitív lett a tesztje.
  • Március 13-án a meccs egyik nézője, egy katona kapott pozitív teszteredményt, ezért összesen több mint 150 katonatársát kellett karantén alá helyezni.
  • Öt nappal később tovább szigorították a korlátozásokat, a rendkívüli helyzet végéig teljesen leállították a Saaremaara irányuló légi közlekedést. A helyi kórház pedig adománygyűjtésbe kezdett, hogy elég védőfelszerelést tudjanak vásárolni.
  • Madis Kallas, Saareemaa polgármestere március 19-én bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje.
  • A Saaremaa VK röplabdacsapat március 22-én bejelentette, hogy több játékosát is koronavírussal diagnosztizálták.
  • A sziget kórháza március 27-én pedig azt közölte, hogy összesen 20 dolgozója fertőződött meg a vírussal. Az országban bevezették a 2+2-es szabályt, ami azt jelenti, hogy egyszerre maximum két személy találkozhat egymással, ők is minimum 2 méteres távolságot tartva.
  • Március végén Jüri Ratas miniszterelnök újabb szigorításokat jelentett be, kifejezetten a szigetlakók számára. Elrendelték, hogy aki tud, az dolgozzon otthonról, az élelmiszerüzleteknek is át kellett állniuk az érintésmentes kiszolgálásra, ami vagy zárt ajtós kiszolgálást, vagy házhozszállítást jelent. A következmények is szigorúak, akár 2000 eurós büntetést is kaphat az, aki nem tartja be az előírásokat, a szigetre katonákat vezényeltek, hogy segítsék a rendőrség munkáját.
  • A kórház bejelentette április 2-án, hogy már 41 dolgozója fertőzött, apró örömhír, hogy a szigetre vezényelt katonák segítségével sikerült felépíteni egy tábori kórházat, így kicsit több hely volt pácienseket fogadni. A kórház arra számított, hogy a következő hetekben akár több ezer fertőzöttet is el kell látniuk.
  • Április 8-án meghalt az első egészségügyi dolgozó a járvány miatt, a sziget kórházának egy 53 éves ápolója. Az idősotthonokat lezárták, a lakók nem hagyhatták el az intézményeket, az egészségügyi minisztérium szerint az otthonokba nem a látogatók vitték be a vírust, hanem az onnan időről időre eltávozó lakók. Ezzel nagyjából párhuzamosan tableteket szállítottak az otthonokba, hogy a lakók könnyebben tudják tartani a kapcsolatot a rokonaikkal, szeretteikkel.
  • Április 14-ére annyira rosszra fordult a helyzet a szigeten, hogy a hadsereg bevonásával elkezdték megszervezni, hogy bizonyos betegeket helikopterrel valamelyik szárazföldi kórházba tudjanak szállítani, hogy csökkentsék a terhelést a kórházon.

Csökken az esetszám, de a neheze még hátra van

A BBC készített egy videocsetes riportot néhány szigetlakóval, amiből kiderül, hogy a sziget kórházában egyébként alapból 147 kórházi ágy van.

A jelenlegi számítások szerint május elején érheti el a csúcsot a napi esetszám Észtországban, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt napokban csökkenőben volt az új fertőzések száma. A szigeten viszont súlyos a helyzet, különösen annak fényében, hogy a jelenlegi számítások szerint az országban könnyen előfordulhat, hogy elfogynak az intenzív osztályokon a helyek.

A szigeten a kórház már most tele van, ahogy láttuk, már felhúztak egy tábori kórházat is, és elkezdték a betegeket szárazföldi intézményekbe átszállítani, de az orvosok a nyilatkozatok alapján úgy kalkulálnak, hogy

amikor a járvány a csúcsra ér akkor a teljes kórházi kapacitás kb. nyolcszorosára is szükség lehet a szigeten, ami nem valami kecsegtető.

Hogy pontosan mennyi fertőzött lehet a szigeten, azt nem tudni, korábban az egészségügyi minisztérium részéről úgy fogalmaztak, hogy ott már minden korosztályt elért a vírus, és ahogy fent írtuk,

a szigeten igazából az ország egészéhez képest meglepően kevés tesztből jött össze ennyi fertőzött.

Eddig a sziget lakosságának valamivel kevesebb mint tíz százalékát tesztelték le. Érdekes kitérő, hogy Észtországban egyébként nagyjából annyi a fertőzött, mint Magyarországon (1459 vs 1763), és nagyjából annyi tesztet is végeztek el (36024 vs 38489), viszont az országban csak tizedannyian laknak, mint Magyarországon.

A szigetlakók arról számoltak be, hogy a korlátozó intézkedések miatt sokan elvesztették a munkájukat, és többen igyekeznek gyorsan alternatív munkalehetőségek után nézni. Ahogy sok helyen a világon, itt is sokan váltottak egészen változatos karrierekből a futárkodás, házhozszállítás irányába.

Határnyitás minél hamarabb

Észtország úgy kalkulál, hogy a korlátozó intézkedések májusig, júniusig lehetnek majd érvényben. A kormány hét kulcsfontosságú területet jelölt ki, amelyek meghatározzák, hogy mikor tudják elkezdeni lazítani az intézkedéseket. Ezek között természetesen első helyeken konkrét járványügyi célok vannak, olyanok például, hogy a számítások szerint mennyi megbetegedést bír el az egészségügyi ellátórendszer, de figyelembe veszik azt is, hogy a munkaügyi helyzet hogyan alakul az országban.

A tervek szerint, amint lehet, újranyitják az iskolákat, óvodákat, de a határokat is lehető leghamarabb szeretnék megnyitni a jelenleg teljesen bezárkózó országban. Észtország a többi balti államhoz hasonlóan nagyban épít a munkaerő áramlására az Európai Unión belül, vagyis arra, hogy sokan dolgoznak a környező országokban, de különösen Finnországban.

Az észt lazítási intézkedések egyébként nagyjából egybevágnak az uniós frissen megjelent hasonló ajánlásokkal is. Az országban már hét végén bejelenthetik az első lépéseket a korlátozások legalább részleges enyhítéséről.

A járvány eddig 3 ezer milliárd eurójába került az európai gazdaságnak. De csak fokozatosan, egyeztetve és a járványstatisztikákat figyelve javasolnak feloldásokat.

A lettek, litvánok bizakodnak

A környező országokban Észtországhoz hasonlóan még a járvány tetőzését várják. Lettországban Észtországgal szinte egy időben jelent meg a koronavírus. Február 27-én egy Rigából Tallinnba tartó buszon utazott egy Törökországból érkezett iráni fiatal, aki végül az első észtországi koronavírusos lett.

Lettországban a hír hatására egyből elvégeztek több mint száz tesztet, mindegyik eredménye negatív lett. Március 2-án egy Münchenen keresztül Milánóból érkező személy viszont végül bevitte Lettországba is a koronavírust. A lett miniszterelnök, Krišjānis Kariņš mindössze nyolc beteggel az országban – mindannyian Észak-Olaszországban jártak korábban – kihirdette a rendkívüli állapotot, és megkezdték a korlátozó intézkedéseket.

Ennek eredményeképpen Lettországban egyelőre összesen 682 megbetegedést regisztráltak, öten haltak meg a vírus miatt, és úgy néz ki, a járvány görbéje lefele tart az országban, bár a számítások szerint május elején tetőzhet a járvány. Ennek megfelelően május közepéig fenntartják a korlátozásokat. Lettországban egyébként a határokat nem zárták le teljesen, de szigorú intézkedéseket hoztak, hogy minimalizálják a mozgást.

A másik szomszédos baltikumi országban, Litvániában már azelőtt rendkívüli állapotot hirdettek, hogy megjelent volna a vírus az országban. A Covid-19-et végül két nappal később egy Veronából érkező nőnél mutatták ki először, a litván parlament még aznap betiltott minden nyilvános eseményt április végéig. Az országban egészen március 18-áig csak olyan megbetegedéseket regisztráltak, amikor valaki külföldről hozta magával a vírust. Az első országon belüli regisztrált fertőzés csak akkor történt meg, amikor már 34 eset volt Litvániában.

Az országban jelenleg 1149 fertőzött van, és 32-en vesztették életüket a járványban. A tetőzést most hétvégére várják, és úgy néz ki, kórházi kapacitás szempontjából igen felkészültek, bőven van elég intenzív férőhely is az országban.

Nagyon korán kezdtek intenzíven tesztelni, március közepére már több mobil tesztközpontot kialakítottak, mostanra a kb. kétmillió lakosú országban közel 50 ezer tesztet végeztek el. Ennek ellenére április 15-én két hétre karantén alá kellett vonni Nemenčinė városát, miután egy varrodában felütötte a fejét a járvány. A szigorú intézkedések értelmében csak azok mehetnek be a városba, akik ott laknak vagy ott dolgoznak. A települést pedig csak munka vagy egészségügyi okok miatt lehet elhagyni.

A lezárással párhuzamosan viszont a környező országokhoz hasonlóan Litvánia is bemutatta a saját újranyitási stratégiáját. Az első pont az, amikor az élelmiszerboltokon kívüli többi bolt is kinyithat.

Hogy milyen szigorú intézkedésekre érdemes majd számítani az éledező gazdaságokban, arra jó például szolgálnak az eddig is szigorú litván megoldások.

A litvánok úgy tervezik az újranyitást, hogy csak olyan üzletek nyithatnak majd ki első körben, amelyeknek van bejáratuk közvetlenül az utcáról, maximum 20 percet tölthet egy vásárló közvetlen kapcsolatban egy eladóval, egyszerre csak egy vásárlót szolgálhatnak ki, és az üzleteknek azt is biztosítaniuk kell, hogy 10 négyzetméterenként maximum egy vásárló tartózkodhat a helyiségekben.

(Borítókép: Üres piac az új koronavírus kitörésekor Saaremaa szigetének fővárosában, Kuressaare-ban 2020. március 3-án. Fotó: REUTERS / Tarmo Virki)