Index – Külföld – Barnier: A britek nem értik a brexit lényegét

by Kevin | Last Updated: May 15, 2020

A britek nem értik a brexit legalapvetőbb következményeit sem – jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója a Brüsszel és London közti egyeztetések legújabb fordulóját értékelő pénteki sajtótájékoztatóján.

Bár a brexit politikai része véget ért azzal, hogy az  Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból,  a feleknek továbbra meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban.

Az álláspontok azonban a májusi tárgyalási fordulón sem közeledtek egymáshoz. Barnier ezúttal is pontosan azokat a vitás pontokat emelte ki, mint az elmúlt hónapokban – annyi különbséggel, hogy ezt egyre élesebb hangnemben tette.

Nem lehet csak úgy válogatni az EU tagság előnyei közül, hogy közben ne vállalnánk az azzal járó kötelezettséget is – üzent Barnier a briteknek, akik a főtárgyaló szerint továbbra is azt hiszik, úgy kereskedhetnek ezentúl az uniós országokkal, mintha még mindig uniós tagország lennének.

A brexit után azonban már “harmadik országnak” számítanak, és 

az EU nem fogja megengedni egy harmadik ország számára, hogy ő szabja meg a hozzáférési feltéleket a 450 milliós uniós piachoz.

(Az országokat rangsoroló uniós zsargon értelmében az első országnak számít a saját államunk, másodiknak a többi uniós tagország, a többit pedig harmadik országként emlegetik.

Barnier lényegében ugyanazokat a vitás kérdéseket emlegette pénteken, mint egy hónapal ezelőtt. Vagyis az EU továbbra is belemenne abba, hogy kvóták és vámok nélkül kereskedjenek Nagy-Britanniával, de ennek azt feltételt szabja, hogy alkalmazzanak  azonos környezetvédelmi, munkajogi és állami támogatásokra vonatkozó versenyfeltételeket.

A klímasemlegesség és a környezetvédelem különösen fontos az EU számára,

mivel – ahogy Barnier fogalmazott – “már nem a 70-es évek kereskedelmi tárgyalásainál tartunk.” A britek azonban továbbra is el akarnak térni az európai sztenderdektől.

Emellett az EU ahhoz is ragaszkodik, hogy a felek biztosítanak kölcsönös hozzáférést egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdjenek a túlhalászás ellen. Erről a héten már legalább tudtak “konstruktív szellemben” tárgyalni, de megállapodásra nem jutottak.

Ennek fényében Barnier “nem túl bizakodó” azzal kapcsolatban, hogy az év végéig megállapodás születik, ami igen nehéz helyzetbe hozhatja Nagy-Britanniát, melynek kormánya továbbra is elutasítja, hogy az átmeneti időszakot még egy évvel meghosszabbítsák.

Az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Nagy-Britannia ellen, mivel az ország megsértette a személyek szabad áramlásának uniós alapelvét. Az indoklás szerint az elmúlt években Nagy-Britannia több olyan jogszabályt is elfogadott, amely korlátozza az uniós állampolgárok és családtagjaik szabad mozgását, munkavállalási és cégalapítási jogait, és még a fellebezés lehetőségét is elveszi tőlük. Raádásul, ezeknek az elfogadásáról nem értesítette a Bizottságot.

Az év végéig tartó átmeneti időszakban Nagy-Britannia jogilag továbbra is uniós államnak számít, így felelősségre lehet vonni az uniós jogba ütköző jogszabályai miatt, főként abban az esetben, ha azokat a kilépés előtt fogadta el. A kormánynak most négy hónapja van, hogy válaszoljon a Bizottság kifogásaira.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!