Index – Gazdaság – Furcsa veszélyhelyzeti intézkedések: mire játszik az állam?

by Kevin | Last Updated: April 18, 2020

A három eset különböző. Van, ahol az a legvalószínűbb, hogy a sietség miatt nem az került a szövegbe, ami a jogalkotói szándék volt. Olyan eset is akad, amelynél egy testre szabott intézkedésnél úgy tűnik, hogy a járvány ürügye alatt valamilyen egyéb szándék vezette a jogalkotót. Harmadik esetünkben a szóhasználat okoz zavart, de ez alighanem egy tisztázható a kérdés.

1. Ki mondhatja fel a bérleti szerződéseket?

Az első esetben alighanem rendeletalkotói pontatlanságról van szó. Az állam segíteni szeretne, de nem definiálja, hogy kin.

A 47/2020. kormányrendelet 3. paragrafusáról van szó, idézzük:

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

Mi a probléma?

A rendelet nem mondja ki, hogy a bérbeadó vagy a bérlő nem mondhatja fel a szerződést, tehát a helyes jogértelmezés az, hogy egyikük sem, hiszen a felmondás a bármely fél által egyoldalúan gyakorolható szerződés megszüntető ok.

Ha a nehéz helyzetbe került bérlő a bérleményből való szabadulással mentené a vállalkozását, ezt most nem teheti meg,

még akkor sem, ha a bérleti szerződés lehetővé tenné, mert a rendelet ezt megtiltja.

2. A Kartonpack állami felügyelete

A Magyar Közlöny 2020. 78. számában önmagában jelent meg a 128/2020-as kormányrendelet arról, hogy az állam a felügyelete alá vonja a Kartonpack Nyrt. nevű debreceni dobozgyártó céget.

Tőzsdén jegyzett cégről van szó, vagyis egy nyilvános társaságról, magyar és külföldi befektetőkkel. A rendelet a 2011. évi CXXVIII. törvény (katasztrófavédelmi törvény) 48. paragrafusára hivatkozik.

Nem idézzük be, mert ez egy hosszabb szöveg, de arról szól, hogy a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából, gazdálkodó szervezet működése egy rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható.

Mi a probléma?

A mondat végét értjük, a magyar állam a felügyelete alá von egy céget. De hogyan előzheti meg a Kartonpack (egy csomagolóipari, részben gyógyszeres kartondobozokat is gyártó cég) állami felügyelete a járványt? Ha ez a lépés szükséges, miért ennél a cégnél, és miért csak ennél a cégnél segítheti a koronavírus terjedését az állami felügyelet?

Ez teljességgel érthetetlen, de ami igazán furcsa a rendeletben, hogy miközben a katasztrófatörvény 48-as paragrafusa csak bizonyos, kifejezetten a vészhelyzettel összefüggő intézkedést enged az államnak, a mostani 128. (Kartonpack-rendelet) pedig ezen túl is felhatalmazza az államot, hogy mindenféle egyéb fontos ügyben is, a társaság legfőbb szerve (közgyűlése) helyett döntsön.

A kinevezett biztos egy tőzsdei cégben leválthatja a vezető tisztségviselőket, kötelezettségvállalásokat tartalmazható korábbi szerződéseket mondhat fel azonnal.

Van ennek bármi köze a vírushoz, vagy máris beigazolódtak azok a hazai és külföldi félelmek, hogy a járvány akár ürügy is lehet? A Kartonpack és tulajdonosai nem könnyű eset, a cégnek, a tulajdonosonak komoly nézetkülönbségei vannak egymással, az állammal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel.

Reméljük nem arról van szó, hogy az állam a járvány alatt, teljesen más jellegű folyó ügyekbe avatkozik így be. Az ugyan vészjósló lenne, de reméljük, hogy a Kartonpack einstandja tényleg segít a vírus terjedésének meggátolásában.

3. Mi van a zacival?

A már idézett 47/2020. kormányrendelet 1. paragrafusa, a híres oratóriumpont is kérdéses.

Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

Mi a probléma? 

A fizetési haladékról (vagy moratóriumról) szóló szabály esetén a szóhasználat okoz zavart. A hitelintézeti törvényben nem „hitel- és kölcsönszerződés” , hanem „hitel” és „pénzkölcsön” szerepel.

Emellett a hazai szabályozás ismeri még a befektetési hitel fogalmát, de ami a rendelet után például dilemma lehet, hogy a záloghitel (zaci) benne volt-e a jogalkotói szándékban, egyszerűbben, akkor most vonatkozik-e a moratórium a jegygyűrűkre, vagy sem?

(Borítókép: Orbán Viktor gazdasági csomag bejelentése 2020. április 6-án. A kormányfő mögött Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI)