Index – Fortepan – 50 éve gond a parkolás Budapesten, máig nem oldódott meg

by Kevin | Last Updated: April 18, 2020

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be
a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

Kapcsoljuk be a képzeletbeli filmhíradót: a fekete-fehér, karcos-szemcsés, néha egyet-egyet ugró képen pesti utca autókkal, a sistergő alapzajból kiemlekedve riporteri orrhang kántál:
A gépjárművek parkolása évek óta legnagyobb gondja a nyugati többszázéves, szűk utcákkal épült városok vezetőinek és lakosságának. Ha a hazai gépjárműállomány a jelenlegi ütemben fejlődik, rövidesen nekünk is ilyen gondjaink lesznek.

A váteszi kijelentés azonban nem a fantázia műve, valóban megjelent, méghozzá az Autó-Motor magazin 1963-as számában. Az autós szaklap sokáig kiemelt figyelmet fordított erre a speciális közlekedési problémára. Számos cikk jelent meg a témában, ezeket a cikkeket pedig rendszerint Bojár Sándor fényképeivel illusztrálták. Nagyrészt az ő fotóiból válogattunk a Fortepan segítségével, hogy felidézzük a fizetős parkolás hőskorát.

Nem kellett sok időnek eltelnie az első meglátás után, 1970-ben a lapot már arról tájékoztatta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának két mérnöke, hogy időszerűvé vált a parkolási idő korlátozása azokon a helyeken, ahol különösen fontos a parkolóhely nagyobb forgalmának biztosítása – és ezen már dolgoznak is.

A következő évben már arról jelent meg tudósítás a sajtóban, hogy 1971 novemberében Párizsban bevezették a fizetős parkolást, és felállították az első parkolóórákat. Igaz, azt is írták, az autósok eleinte magasról tettek az újdonságra.

1974 november 15-én eljött a nagy nap Budapesten is: parkolóórákat szereltek fel a fővárosi Vörösmarty téren. Az órák egy- és ötforintos érmékkel működtek. A nagy technikai újítás mellett azt is bevezették, hogy az addigi már működő, néhány cédulás fizetőparkoló helyhez képest legfeljebb csak két órán át lehet várakozni. A rendszer bővült, 1976-ban a Fővárosi Tanács előtt, a Városház utcában is működtek már parkolóórák.

A rendszerváltás után a fővárosi közgyűlés 1992-ben fogadta el a parkolás rendjéről szóló elveket, ami az akkor szépen csengő tarifális parkolasgazdálkodás bevezetését tartalmazta. 1993-ra összeállt az első övezeti térkép, és előkerült a kerékbilincs ötlete. 1994 novemberében Demszky Gábor főpolgármester és Mihályi Gábor V. kerület polgármester aláírták a parkolási társulásról szóló megállapodást. Az új parkolóautomaták 1996 áprilisától léptek üzembe. Mivel az V. kerületből a fizetős övezetből az autósok a szomszédos VI., VII., VIII. kerületbe menekültek, hamarosan itt is bevezették a fizetős parkolást, majd a fizetős övezetek ugyanezzel a lendülettel terjedtek tovább kifelé, egészen Óbudáig, Újpestig vagy Kőbányáig. Ma a peremkerületeket nem számítva Budapest jelentős része parkolási zóna. A forgalmi helyzet azonban nem lett sokkal jobb az ötven évvel ezelőttinél.