Egy fontos ügy, amely társadalmi érdek

by Kevin | Last Updated: April 20, 2020

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már viszont nem ennyire nyilvánvaló, hogy mitől is igazán ártalmas a cigaretta. Most eloszlatjuk a tévhiteket!

Nemzetközi előrejelzések szerint 2025-ben is több mint egymilliárdan fognak dohányozni világszerte, Magyarországon pedig jelenleg több mint 2 millió fős ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt.

Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. Ugyanis a füstben kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A nemdohányosok is érintettek

A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk mind magunkat, mind a környezetünket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségünk károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége.

Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest.

Lényeges kiemelni, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyeknek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak olyan tekintetben is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.

Az egyik ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik, a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Valamennyi füstmentes technológia lényege, hogy az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.

A dohányzás ártalmainak kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, a leszokás biztosíthatja.

Kiemelt kép: Getty Images

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

ÉRDEKEL A TÉMA?

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.

OLVASS TOVÁBB