A kormány drogmentes képzelgése miatt katasztrófa a drogstratégiánk

by Kevin | Last Updated: April 13, 2020

[ad_1]

  • 2020-ra nemhogy nem lett drogmentes Magyarország, de gyakorlatilag megszűnt az iskola prevenció, tabutémává vált az ártalomcsökkentés, egyre több fogyasztót hurcoltak meg ahelyett, hogy a terjesztőket kapták volna el.
  • A 2013-ban bevezetett szigorú drogstratégia megvalósítása csődöt mondott, az újnak pedig 2021-re kell elkészülnie. 
  • Mi történt az elmúlt 10 évben az elfuserált drogstratégiának köszönhetően? 

Orbán kényszerítette bele a drogellenességet

Kardos Tamás, a TASZ munkatársa szerint 2000 és 2010 között volt egy progresszív drogstratégia, aminek köszönhetően rengeteget javult az ellátás szervezeti szinten, a prevenció és az ártalomcsökkentés területén is. Elindult a tűcsere program sok iskolai felvilágosító programmal együtt, az elkapott fogyasztóknak pedig rehabilitációt ajánlottak fel. 
Ez a drogstratégia még az első Orbán-kormány alatt született, de 2010-re elvesztette minden realitását. 

Kitalálták, hogy a meglévő drogstratégia túl liberális, az ártalomcsökkentés helyett a szerhasználók szigorúbb büntetésére van szükség. A szakértők szerint ezek teljesen alaptalan állítások voltak, mert az ártalomcsökkentés sosem állt igazán a középpontban. Végül visszavonták a stratégiát, ezután Kardos szerint jött három év szerencsétlenkedés, amikor szakmaiatlan koncepciók születtek, majd 2013-ra elkészült a jelenlegi drogstratégia, ami lényegében nem sokban különbözött a korábbitól, csak felhígították, és ekkor került bele az a híres mondat, hogy 2020-ra Magyarország drogmentes lesz.

„Vannak olyan pletykák, hogy az utolsó percben Orbán Viktor személyes kérésre átkeresztelték drogstratégiáról drogellenes stratégiára. El tudom képzelni, hogy ezt a híres drogmentes Magyarország mondatot is ő kényszerítette bele”

– mondja Kardos.

Kardos szerint a stratégia készítői tudták, hogy ezt lehetetlen lesz elérni 2020-ra, de a kormány ezt az irányt tűzte ki célul. Azt is megfogalmazták, hogy a szigorúbb büntetéseken túl a felépülés a fontos, és ehhez a prevención át vezet az út. A szakemberek szerint azonban ez egy téves megközelítés, mert ha valaki felépülni szeretne, akkor az valószínűleg már függő, tehát kell neki valami szolgáltatás, amivel be lehet vonzani az ellátásba.

Megszűnt a prevenció az iskolákban, miközben jöttek a dizájner drogok

Ezzel összefüggésben logikus lenne, hogy akkor nagyobb hangsúlyt helyeznek a prevencióra, ez viszont finoman szólva sem sikerült, pedig ez lehetett volna az egyik pozitívuma a 20013-as drogstratégiának. 

Egyrészt pénzt nem igazán fordítottak a prevencióra, ugyanis amikor 2008-ban beütött a gazdasági válság, akkor jelentősen megcsappantak a ráfordítások: 2006-ban még körülbelül 2 milliárd forintot adtak a megelőzésre és az ártalomcsökkentésre, a válság után viszont ez lecsökkent 350 millió forintra.  Ez az összeg később is csak minimálisan emelkedett, jelenleg 500-600 millió forint körül vagyunk, ami messze nem annyi, mint amennyire szükség lenne.

Ezzel párhuzamosan létrehoztak egy olyan kritériumrendszert, aminek minden prevenciós programnak meg kellett felelnie ahhoz, hogy bejuthasson az iskolákba. Ez viszont olyan macerásra sikerült, hogy a korábbi 233 programból jelenleg mindössze 27 tudta megszerezni az Emmi által kibocsátott szakmai tanúsítványt. Tehát a prevenció gyakorlatilag megszűnt létezni az iskolákban.A Kék Pont prevenciós programja is épp így szorult ki az oktatási intézményekből. 

„Olyan volt, mintha a tanúsítvány megszerzéséhez némi túlzással azt kérték volna tőlünk, hogy írjunk egy Phd dolgozatot. Ez gyakorlatilag teljesen felszámolta az iskola prevenciót, ráadásul ez azzal egy időben történt, amikor a dizájner drogok megjelentek az iskolákban anélkül, hogy ott lett volna bármilyen megelőzés” – magyarázza Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány munkatársa.

A szervezet iskolán kívül továbbra is végez prevenciót, de Dávid Ferenc szerint ettől nem érdemes várni, hogy kevesebb lesz a droghasználó. Szerinte ez azért is van, mert egy normális drogstratégia nélkül nem lehet megelőzést végezni. Előbb el kellene dönteni, hogy mit is akarunk megelőzni: a kipróbálást, a bűnelkövetést vagy a függőséget? Dávid Ferenc szerint a ’90-es években még működött az, hogy prevenció címén elmondták, hogy milyen drogok vannak, de ma már ez édeskevés.

Felvinczi Katalin, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense szerint a gondolat, hogy legyen minősítési rendszer, ami alapján iskolákba be lehet jutni, egyáltalán nem volt egy rossz ötlet, mert a prevenciós programoknak szakmai kritériumoknak kell eleget tenniük. A közhiedelemmel ellentétben a prevenció is egy szakma, amihez nem érthet mindenki. Viszont ennek a minősítési rendszernek elsősorban támogatónak és fejlesztőnek kellene lennie, ami ösztönzi a szervezeteket, nem olyannak, ami elbizonytalanítja őket .

Felvinczi Katalin szerint a szervezetek kiszorulása miatt most sokkal nagyobb teret kapnak a rendőrök az iskolában. Ez viszont több szempontból is problémás. Egyrészt a rendőrség elsősorban bűnmegelőzést végez, nem pedig prevenciót. Másrészt, ha egy civil ruhás rendőr megy be a terembe, akkor a diákok nem feltétlenül tudnak arról, hogy az előadó a hatóság részéről érkezett. Ezért a gyerekek megoszthatnak olyan információkat, amikkel szemben a rendőrnek a rendőrségi törvény értelmében intézkednie kell. Tehát, ha egy gyerek megosztja az előadóval, hogy ő bizony már szívott füves cigit, akkor a rendőrnek kötelessége eljárást indítani az üggyel kapcsolatban. Felvinczi szerint, ha ez mégsem történik meg, akkor az meg képmutatás és a rendőrségi törvény megszegése, ez pedig patthelyzetbe hozza a rendőröket.

Kardos Tamás szerint az iskolák most magukra maradtak a prevencióval, mert nem csak nincsenek szervezetek, akik bejuthatnának hozzájuk, de az anyagi hátterük sincs meg arra, hogy meghívjanak előadókat. A programokra szükséges összeget az államnak kellene biztosítani, hiszen ez egy szolgáltatás, amit ő vállalt. Ezért most az iskolák inkább kiadják a földrajz vagy biológia tanárnak, hogy tartson az óra elején egy 10 perces előadást drogprevenció néven. 

Az ártalomcsökkentés szitokszóvá vált

„Az ártalomcsökkentő szervezetek nem, hogy nem kapnak semmilyen támogatást, hanem maga az ártalomcsökkentés szó is egy szitokszóvá vált, a tűcseréről nem is beszélve. Már a szolgáltatók, akik ilyet végeznek, se merik kimondani. Van minden évben egy ülés, ahol összejön a szakma és az Emmi. Ilyenkor mi mindig megemlítjük az ártalomcsökkentést, mire azt a választ kapjuk, hogy a jelenlegi kormánynak finoman szólva nincs prioritásában az ártalomcsökkentés. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hallani sem akarnak róla”

– mondja Kardos.

A kormány arra szokott hivatkozni, hogy ha valahol működik egy ártalomcsökkentő szervezet, akkor az úgy hat, mintha a drogozás egy elfogadott dolog lenne, és hogy odagyűlnek a kerületből majd a drogosok, ami zavarni fogja a lakosságot. Pedig Kardos szerint ezt a tévhitet egyszerű kommunikációs eszközökkel el lehetne oszlatni.

A TASZ 2014-ben kampányt indított, hogy legyenek ellenőrzött fogyasztói szobák, ahol egy egészségügyi stáb felügyelné a fogyasztást, tiszta tűket biztosítana és szükség esetén riasztanák a mentőket. Józsefvárosban aláírást is gyűjtöttek a lakosoktól, és azt tapasztalták, hogy az emberek nagyon hamar megértették, hogy ez miért jó nekik, és sikerült is összegyűjteniük több ezer aláírást. Csakhogy az akkori VIII. kerületi polgármester, Kocsis Máté nem volt kíváncsi erre. A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT)
kidolgozott egy minimálprogramot a prevencióra és az ártalomcsökkentésre, aminek megvalósításában most a városvezetés segítségét kérik, és eddig Karácsony Gergely főpolgármester nyitott volt az ötletre.

Jelenleg olyan kevés ártalomcsökkentő hely működik, hogy egyáltalán nem tudják lefedni a szerhasználókat. Bár 2015 óta egyáltalán nem készültek átfogó statisztikák drogtendenciákról, a szakember szerint nem is annyira van szükség tűcserére, mert a intravénás drogok helyett most több a szívás és a fóliázás, de ezek a helyek a nem intravénás drogok ártalmasságát is tudnák csökkenteni. De nem csak az ártalomcsökkentés miatt fontos, hogy működjenek a városban ilyen szolgáltatások, hanem azért is, mert ezek általában olyan használókat tudnak elérni, akiket más egészségügyi szolgáltató nem. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetően a függők el tudnak indulni akár a rehabilitáció útján is. 

Ha átadsz egy füves cigit, már terjesztő vagy

Amit viszont sikerült teljesíteni a drogstratégia elvárásainak megfelelően az az, hogy sokkal több rendőri intézkedés zajlott az elmúlt években. A Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentése szerint 2015-ben 2288 ember ítéltek el droghoz köthető bűncselekmény miatt, 2018-ra ez a szám 5397-re emelkedett. Szabadságvesztést is több emberre szabtak ki, 2015-ben még csak 302 embernek kellett börtönbe mennie, 2018-ban viszont márt 1342-nek. Tehát tényleg szigorodtak a rendőri intézkedések, de vajon tényleg a legnagyobb terjesztőket és a társadalomra ténylegesen veszélyt jelentőket kapták el?  

A drogstratégia azt is meghatározta, hogy elsősorban a terjesztők ellen kell fellépni, erre nézve a rendőrségnek van is egy előre meghatározott aránya, amit a droghoz kötődő bűncselekmények elleni intézkedésben el kell érniük. Eszerint 25 százalékos letartóztatási arányt kellene elérniük a terjesztőkkel szemben, míg a fogyasztókkal szemben 75 százalékost. Kardos szerint a valóságban viszont ez mindig 10 és 90 százalékos arányú. 

A fogyasztókat sokkal könnyebb elkapni az utcán, mint nagy droghálózatokat felderíteni, emiatt rengeteg a rendőri túlkapás is, azokat is meghurcolják, akiket csak rajtakaptak egy füves cigi elszívásán. 

„Amikor a TASZ-t megkeresik és segítséget kérnek, akkor általában nem a túlkapások miatt kérik, de ha az ügyek mélyére néznénk, akkor sok helyen látnánk túlkapásokat. Persze vannak olyan extrém esetek is, hogy valakit kényszerkatétereznek, mert nem akar vizeletet adni, de az, hogy valakit általánosan meghurcolnak, az teljesen tipikus” – mondja Kardos. Az is teljesen tipikus, hogy olyan embereket hurcolnak meg, akik gyógyászati célra használnak kannabiszt. Kásler Miklós, az Emmi minisztere 2019 novemberében azt mondta, hogy „a kannabisz és származékai Magyarországon kábítószernek minősülnek, a magyar jogi szabályozás a témában egyértelmű, a kormány álláspontja tiszta és világos, ezen változtatás nincs folyamatban.” Pedig a kannabisz  rengeteget segíthetne olyan krónikus betegséggel küzdőknek, mint a sclerosis multiplex vagy az epilepszia. A legextrémebb rendőri túlkapások ezekből az esetekből kerülnek ki, például amikor egy 40 éves kerekesszékes, epilepsziás férfira szabtak ki 300 ezer forintnyi bírságot, mert a főbérlője rájött, hogy kannabiszt termeszt otthon a betegségére. A TASZ-nak sikerült rendeznie ezt az ügyet, de rengeteg az ilyen eset. 

A rendőrséget és az ügyészséget nem igazán érdekli, hogy miért történt a szerhasználat. A TASZ szeretné elérni, hogy dekriminalizálják a drogfogyasztást, hogy a szerhasználás csak szabálysértésnek minősüljön, ne pedig bűncselekménynek.

Ráadásul még ha terjesztőket is kapnak el, sem feltétlen azokat, akik ténylegesen terjesztő hálózatot működtetnek, hanem csak az első láncszemig jutnak vagy odáig se. 

„Ha a police.hu-n megnézed a kábítószeres híreket, hogy találtak egy otthontermesztőt, akkor a képeken ott egy szekrény, amiben van három csoffadt növény és akkor bekerül a statisztikába, hogy ez egy fogás” – mondja Kardos.

Ráadásul a mostani törvények értelmében az is terjesztőnek minősül, aki egy közös szívás alkalmával átnyújt egy füves cigit valakinek.Korábbi törvényekben ezek az átadók nem minősültek terjesztőnek, hanem társas alakzatként tartották számon a droghasználatot, amiben az átadó is csak egy fogyasztó volt. Ezt a jogszabályt viszont eltörölték, ezzel pedig remekül lehet javítani a statisztikát a terjesztők javára.

„Kicsit úgy tűnik, mintha a rendőrség fellépése csak arra irányulna, hogy számokat tudjon felmutatni és nem érdekli, hogy az ügyek mélyén mi van. Emiatt a drogmentes képzelgés miatt nagyon gyerekszinten áll hozzá sok mindenki ehhez a témához, nincs semmi felvilágosultság, ami nemhogy a nyugati országokban megvan, de ha bármelyik irányba indulunk Magyarországról, ott már van” – állítja.

Általános a tudatlanság

Kardos szerint nem csak a rendőrök azok, akik ebben a drogmentes képzelgésben élnek és túlkapásokat generálnak. Rengeteg ilyet találhatunk az oktatás vagy az egészségügy területén, aminek pont az a drogellenes, tabusító kommunikáció az oka, amit a kormány képvisel.

Ami sajnos nagyon gyakori, hogy amikor mentőt hívnak egy túladagolthoz, akkor ők hívják a rendőrséget. Pedig a mentősöknek titoktartási kötelezettségük van és csak abban az esetben hívhatnának rendőrt, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést látnak az ellátotton vagy az ő testi épségüket fenyegeti. A rendőr pedig azonnal eljárást indít a szerhasználó ellen. 

A TASZ tavaly készített egy felmérést, amiben megállapították, hogy az esetek tizedében lett volna szükség rendőrre, mégis az esetek háromnegyedében hívtak rendőrt az orvosok.De nem csak az orvosok, az iskolák részéről is előfordulnak túlkapások. 

„Volt egy megkeresésünk egy csongrád megyei anyukától, hogy a fia osztálykiránduláson volt Hollandiában, és ott vett egy kendermag lisztből is készült kekszet, és az igazgató emiatt fegyelmi eljárást indított. Pedig azt azért tudni szokták, hogy a kender és a kannabisz nem ugyanaz. Írtunk egy hosszú levelet, hogy miről van itt szó, hogy nem követett el a diák semmit, de erre teljes elzárkózás volt a válasz. Az önmagában elég volt az igazgatónak, hogy ott volt a zacskón a kenderlevél” – meséli.

Kardos szerint rengeteg olyan ügyük van, ami ilyenfajta tudatlanságból fakad és, amiért a kormány drogellenes stratégiája okolható.

A 2021-es drogstratégiára a TASZ elsősorban azt szeretné elérni, hogy az állam több támogatást adjon a szolgáltatóknak mind a prevenció, mind az ártalomcsökkentés terén. Szeretnék, ha a droghasználatot nem bűncselekményként kezelnék, ha létrehoznának komplex ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a gyógyászatikannabisz-program megjelenhetne a közegészségügyben. 

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan
megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó,
bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak
a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan
még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon
kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek
lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a
saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Kapcsolódó



[ad_2]

Source link