Jövő hónapban javaslatot tesz az Európai Bizottság a koronavírus-járvány utáni uniós helyreállítási csomagra

A hitelezési veszteségek emelkedése várható a nagy európai bankoknál

Spread the love

A legtöbb nagy európai bank közzétette 2020. I. negyedéves, évközi pénzügyi kimutatásait. Ezek az első olyan pénzügyi kimutatások, amelyekben a járvány és a lezárások hatásai már valamilyen formában megjelennek, így bizonyos szempontból tükrözik azt, hogy ezek a hatások milyen mértékben érinthetik a bankok várható hitelezési veszteségeit.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell a gazdasági teljesítmény eltérő forgatókönyvei alapján vetíti előre a várható hitelezési veszteség mértékét.

A bankrendszer járvány miatti veszteségeivel kapcsolatban még a sötétben tapogatózunk, hiszen nemcsak az első negyedéves adatok szórványosak, de a bevezetett állami intézkedések hatásai sem tisztulhattak még le. A bankok 2018. január 1-je óta alkalmazzák az IFRS 9 sztenderdet a hitelportfólió értékvesztésének meghatározására, melynek során a várható hitelezési veszteségek számszerűsítésekor figyelembe veszik a múltbeli veszteségekre vonatkozó tapasztalataikat, és ezt kiegészítve, felülvizsgálva mérlegelik a jelenlegi körülményeket.

Várakozásaikat beépítik az alkalmazott értékvesztési modelljeikbe is, így a 2020. I. negyedéves pénzügyi kimutatások alkalmassá válnak arra, hogy korai betekintést nyújtsanak a hitelportfóliók várható hitelezési veszteségeinek alakulásába.

A KPMG ezért megvizsgálta 8 európai ország egy-egy nagy bankjának 2020. I. negyedévére vonatkozó évközi pénzügyi kimutatásait. A bankok által közzétett információk részletezettsége meglehetősen eltérő, néhány évközi pénzügyi kimutatás csak nagyvonalú összegzést tett közzé a hatásokat illetően, de az adatok összességében árulkodók.

A részletesebb információt bemutató bankok esetében, amelyek közzétettek erre vonatkozó információt, az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek átlagos várható hitelezési veszteség rátája (vagyis a várható hitelezési veszteség összes bruttó könyv szerinti értékre vetített aránya, százalékában kifejezve) a 2019. december 31-i 1,28 százalékról 2020. március 31-jén 1,43 százalékra nőtt. (Az elemzésben az átlagos hitelezési veszteség rátát egyszerű számtani átlagaként határoztuk meg, vagyis nem vettük figyelembe, hogy az egyes intézmények eltérő méretű hitelportfólióval rendelkeznek.) Két bank a várható hitelezési veszteség rátát közzétette külön a lakossági és a vállalati hitelekre vonatkozóan is.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés modellben a pénzügyi eszközöket 3 kosárba kell sorolni:

  • A Stage 1-be tartoznak azok a pénzügyi hitelek, amelyek nemteljesítési kockázata az elmúlt 12 hónapban nem emelkedett;
  • A Stage 2-be sorolt hitelek várható hitelkockázata ugyan jelentősen nőtt egy év alatt, de még nem tekinthetők értékvesztettnek;
  • az értékvesztettek pedig a Stage 3-ba sorolandók.

A hitelportfólió minőségében bekövetkezett változások egyik legfőbb indikátora az, hogy a különböző stage-k között mekkora mozgás történt az adott időszak során. Ez jelzi ugyanis azt, hogy a hitelportfólió hitelezési kockázatában jelentős növekedés következett be, vagy a hitelportfólió értékvesztetté vált. A vizsgált bankok közül 7 bank tett közzé stage-k szerinti elemzést a hitelportfólióra vonatkozóan.

Az elemzésből az látszik, hogy 2020. március 31-re a Stage 2 és Stage 3 kategóriába sorolt hitelek aránya a teljes hitelportfólión belül 4 esetben nőtt, míg 3 esetben enyhe csökkenés figyelhető meg 2019. december 31-hez képest.

A Stage 2-be sorolt hitelek átlagos aránya 6,77 százalékról 8,27 százalékra nőtt (ez is egyszerű számtani átlag), a Stage 3 kategóriába sorolt hitelek arányának változása azonban elenyészőnek mondható. Ezek a változások a COVID-19 várható hatásaira vonatkozó várakozásokkal ellentétben nem tűnnek jelentősnek, aminek vélhetően az az oka, hogy a legtöbb országban életbe léptetett korlátozó intézkedések hatása még nem érezhető a 2020. március 31-i fordulónapig eltelt idő rövidsége miatt.

Mivel az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell alapvetően előretekintő, a bankoknak a várható hitelezési veszteség számszerűsítésekor a különböző jövőbeli gazdasági szcenáriókat és az azokhoz rendelt bekövetkezési valószínűséget érdemes figyelni. A 8 bankból mindössze három közölte pontosan, hogy az év elején érvényes optimista, alap- és pesszimista forgatókönyveik bekövetkezési valószínűsége számszerűen hogyan változott, és a ebből az látszik, hogy a bankok a március végi helyzet alapján még nem látták indokoltnak a negatív forgatókönyvek elővételét, inkább a pozitívak valószínűségét csökkentették az alap forgatókönyvek javára.

Ez azonban nem a teljes kép, mert sok bank közzétette megváltozott feltételezéseit a GDP növekedésére és munkanélküliségi rátára vonatkozóan, továbbá négy bank alkalmazott kifejezetten a pandémi hatásaival és csökkenő olajárakkal kapcsolatos szakértői becsléseket. Esetükben az összes várható hitelezési veszteség 4 és 17 százalékát tette ki az ilyen hatások figyelembevétele.

A 2020. I. negyedévére vonatkozó évközi pénzügyi kimutatások csak felvillantják azokat a hatásokat, amelyeket a COVID-19 gyakorolt a bankok 2020. március 31-i várható hitelezési veszteségére. Jól látható, hogy a koronavírusjárvány lefutásában még nagy a bizonytalanság, ezért is fontos a minél jobb felkészülés a további kihívásokra. Ehhez ma már valószínűleg pontosabb információk állnak rendelkezésre a bankokban, de ezek feldolgozása és beépítése az értékvesztési modellekbe, illetve a vonatkozó toolok kialakítása még sok fejtörést okoz a pénzintézeteknek. A bankok a közeljövőben publikálják 2020. I. félévére vonatkozó pénzügyi kimutatásaikat, amelyekből remélhetőleg még pontosabb képet kaphatunk a járvány hatásaira vonatkozó szakértői becsléseik és modelljeik felülvizsgálatáról és arról, hogy ennek tükrében hogyan alakultak várható hitelezési veszteségeik. A részvényeiket tőzsdén jegyző bankok esetében mindez várhatóan hatással lesz részvényárfolyamuk alakulására is.

Az értékvesztési modellek felülvizsgálatára tekinthetünk úgy is, mint az IFRS 9 alkalmazásának első éles tesztjére: a sztenderd alapján a várható veszteségek meghatározására kialakított gyakorlat és modellek működtetése egészen idáig viszonylag stabil gazdasági környezetben történt, a járvány miatt jelentősen megváltozó gazdasági és társadalmi körülmények, illetve a korábbiakhoz képest sokszor eltérő ügyfélviselkedés azonban várhatóan felülírja a modellekbe korábban beépített előrejelzéseket.

Érdekes lesz látni és érdemes lesz visszamérni azt, hogy a jelen gazdasági környezetben meghatározott és a pénzügyi kimutatásokban elszámolt értékvesztés vajon tényleges hitelezési veszteségként fog-e realizálódni.

A szerző a KPMG szakértője.

Címlapkép: Getty Images


Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *